Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. november 30., hétfő

Ugyan az...

Kedves, Tuccka ismét majdnem pofára nyalt a betonon... XD Sajnálom, hogy ide kell írnom de... két hete ez a negyedik és már nem bírtam türtőztetni kedvességemet, és a cinizmusomat. "CSERÉLD LE A CSIZMÁS KANDÚROS CIPŐDET" -de tényleg, mert nem leszek annyira aranyos, hogy utánad ugorjak - nagyon vicces kár, hogy csak én látom. XD

->fantázia kép!

2 megjegyzés:

  1. azé megtiszteltetés, hogy az egész bejegyzésed rólam szól...:D kösz:D am. meg nem fogom lecserélni me szeretem:D és nem esek minden nap pofára(vagy megpróbálok:D)xD

    VálaszTörlés
  2. Oh, nagyon szívesen neked bármit! :D Egyékbént, meg komolyan mondtam, semmi vicc.... És nem minden nap esel pofára, de egy héten kétszer az biztos! :D

    VálaszTörlés