Hétvégén, a haverokkal beszélgettünk a Férfi & Női egyenjogúságról, hogy kinek van igaza! Megkel mondjam, hogy jót nevetem, mikor elkezdtek azon veszekedni kinek van igaza. Az egyik, azt mondta, ha nem lennének nők akkor sok dolgot nem bírnának megcsinálni a férfiak. A másik azt mondta, ha lenne egy húga akkor ki lenne borulva. De azért, ami férfi munka azt nem kell a nőknek elvenni, és ami női munka azt nem kell elvenni a férfiaknak. Utána áttértünk arra, mikor a barátnőm leesett az ágyáról... Furcsa banda.
Köd
2009. október 27., kedd
Egyenjogúság? Nőknek? Férfiaknak?
" Ha azt, hogy a nőket nem veszik a mai napig emberszámba bizonyos országokban és szinte nem is szabad megszólalniuk, akkor valóban szükség van az egyenjogúságra, mert ez minden ember alapvető joga! Ha azt számítjuk egyenjogúságnak, hogy a férfiak szerepét a nők akarják átvenni, a feladataikat Ők akarják uralni és ellátni, akkor már gond van azegyenjogúság meghatározásával. "
Fodrász.
Komolyan mondom, hogy remekül áll az új haj színem, és nem az egó beszél belőlem. Igaz, hogy mikor megláttam akkor azt mondtam, hogy - Ez SZŐKE.- de rájöttem, hogy nem az. Utána, egy fagyos tekintett, hisztérikus nevetés azt állította, hogy még nem szoktam meg a haj színemet.
Persze, a kedves Dóri azt mondta a hajamra: - Olyan, mintha le hányták volna!- imádlak Dóri <3>A leendő fodrász, kérdezte, hogy: -Hogy tetszik? nem lett, jó? Ági mondj valamit!!
Persze, a kedves Dóri azt mondta a hajamra: - Olyan, mintha le hányták volna!- imádlak Dóri <3>A leendő fodrász, kérdezte, hogy: -Hogy tetszik? nem lett, jó? Ági mondj valamit!!
De én ködbe burkolózva, dünnyögtem valamit!
Megkel mondani, hogy nekem már tetszik... igaz, hogy egy hétnek kellett eltelnie de tényleg tetszik, és nem sokára megszabadulok a hosszú hajamtól! *VÉGRE*
2009. október 16., péntek
Hajvágás, gyorsan és könnyen.
Nem sokára megszabadulok a hosszú hajamtól, de... nem úgy gondoltam, hogy saját magamnak vágok. Óra közepén jut eszembe, hogy nekem házim van géptan-ból elkérem osztály társamtól, az ollót, ragasztót és közben, beszélek nekik és hülyülök.
Épp azt meséltem, hogy mennyire utáltam a technika órát mert, sosem tudtam báni az ollóval,- persze igazam volt.- de a többiek csak mosolyogtak.
Egyszer csak, csinálok egy hirtelen mozdulatott a kezemel és az ollót csatogtattom és pár hajticnsem a fözetemen köt ki. Oszály társam röhög, és rám szült, hogy vigyázzak! Bele túrok a hajamba, azt mondtam, hogy- nincs semmi baj.- mikor a kezembe maradt a hajam.
Bepánikoltam és csak pislogni tudtam...
De nem vágtam le sokat, szerencsére... XD nem is látszik!
Hétfőn megyek, fodrászhoz.... wááááááá
2009. október 6., kedd
Idő!
Nem is tudom, olyan lassan ment el a Keddi nap... nem csak időben, hannem minden hogy... furcsa volt. Olyan mintha, ránéztem volna az órára és mindig ugyan annyit mutattna, eléggé fusztráló. XD Ezért, egy kis ídézetek:
Azon elmélkedtem, mivel töltsem az időt ma és holnap, itt és ott, mert megéreztem az idő mérhetetlen áramlását: határtalan volt, mint a levegő. Hiába, kiskorunktól fogva hozzászoktattak bennünket, hogy ne adjuk meg magunkat alázattal az időnek, hanem legyünk valamiképpen úrrá rajta. | ||
Anna Seghers |
Az idő kényes jószág, még illékonyabb, mint a jómód. Nincs az a bankszéf, mely meg tudná őrizni ezt az értékes dolgot, amit pedig olyan bőkezűen fecsérlünk jelentéktelen eseményekre. | ||
Wilbur Smith |
Ha pedig felhúztunk egy órát, van valami félelmetes abban, ahogy szakadatlanul jár a maga könyörtelen ritmusában. A mutatók olyan egyenletesen mozognak a számlapokon, mintha saját akaratuk lenne. Tik-tak, tik-tak... Mozdulataikkal apránként egyre közelebb lökdösnek minket a sírhoz. | ||
Philip Pullman |
Őrizd a percet! Mert ami eljön, az el is múlik, ezt a halandók tudják csak igazán. | ||
Stephenie Meyer |
Mankón halad az idő, míg a szerelem minden jogának birtokában nincs. | ||
William Shakespeare |
Az elmúlás pírja a nosztalgia varázsával ragyog be mindent: a guillotine-t is. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Milan Kundera
|
2009. október 5., hétfő
Vasárnap.
Eléggé meglepet az a dolog mikor, a húgom és az apám bámulta a tévét mit is néztek pontosan; forma 1.
Ez apám érthető, de a húgom... furcsa volt, az egész. Még jobban, meglepet, hogy az apám ott mondta a húgomnak, hogy most ki vezet, hogy hívják és az egyéb dolgokat... De jót nevetem
rajta, ilyet sem lát az ember minden nap.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)