"Szétesni könnyű, és önmarcangoló életet élni sem nehéz, a sírásról már nem is beszélve. De kihúzni magunkat, túllépni a hibán és továbbmenni? Na, ez az, ami baromira kemény meló, viszont nagyon megéri."

Leiner Laura  

Mennyire kell az embernek szánalmasnak lennie, hogy rá jöjjön amit csinál, az már ön kínzás? Valahogy én ezt mindig el követem. Egyszerűen baszok a lelkiállapotomra, hogy " NEM SZABADNA" de hát, akkor is szúrjunk egyet a saját szívembe, vagy kettőt.... régi képek, régi helyek, vagy esetleg egy régi videó... De persze a szép emlékekre kell emlékezni. A legszebbekre, és abból bőven van. De bárcsak, elmehetnék innen, kiszakítva ezeket a fájdalmakat, itt hagyni, és tovább menni... Egyszerűen olyan nehéz.
De valamivel könnyebb, mint még hat hónappal ezelőtt, de még most se könnyű...
Megöl a tudat, hogy nem messze van tőlem, de még is már olyan távol...

És ez másnál is így van... Ő is távol van tőlem. De én várok.

Kívánom neked is, hogy egyszer az éltedben legyél ilyen helyzetbe. Hogy VALAKI olyan hatással legyen rád, mint még soha. Hogy megőrülj, és mindent eldobj miatta. Családot, barátot, szenvedélyt, hobbit....
Változtasson meg. Légy zaklatott, félj, szeres, küzdj érte, és sírj...
És lassan, nagyon lassan elvigye belőled a jó dolgokat, azután pedig törje össze a szívedet.

Csalódottságom

Most jöttem rá igazán,hogy egy barátság elvesztése,olyan,mint egy szakítás. Sose szabad vissza tekinteni,mert csak fájdalmat okoz. Én pedig mazochista állatként, mindig visszatekintek, mert nem tudok mást tenni. És fáj. Fáj, hogy nincs szüksége rám. Mint mikor véget ér egy hosszú párkapcsolat, és rájön az ember, hogy a másik félnek is szüksége van egy partnerre, hogy ne érezze magát egyedül. A féltékenység, a birtoklási vágy, megöli az embert. - Én még kissé paranoiás is lettem tőle - Mitől is fél igazán egy ember? Most elgondolkodva... attól, hogy huzamosan senkinek se fog kelleni, senki se fogja keresni, és elfeledkeznek róla. -Én ettől tartok leginkább.- Ez annyira szomorú. 
Úgy érzem küzdeni is felesleges már. Véleményem szerint a káposzta felmelegítése ugyan úgy vonatkozik a barátságok újrakezdésére, mint a párkapcsolatra. Mindig ott lesz az a nagy fal. Aki menni akar, hagyni kell. És nekem is mennem kell. Mert valami véget ért.