Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. szeptember 22., kedd

A szobám

Betegen ültem a monitor előtt péntek délután. A haverok leléptek pestre, engem pedig itthon hagytak, remek.Az ajtó nyitva,be takarózva a gép előtt ülök előttem zsebkendő hegyek. Épp Joseph Rudyard Kipling verseket kerestem,mikor valaki elindul felfele a lépcsőn-mondom magmaba biztos,anyu az.- erre egy idegen férfit pillantok meg. Zavaromba mosolyogni kezdek, köszönök neki; Jó napot!.- vissza fordultam a monitorhoz,és mitsem törődve azzal,hogy bement az ürge a szobámba.
Ismét, valaki jön fel oldalra nézek még egy idegen férfi,zavaromba köszönök;Jó napot!.- a férfi is köszön és felvan háborodva,hogy azt köszöntem neki,hogy Jó napot. A zavartól dadogni kezdek,és utána szólok,hogy akkor; Helló! ő is be ment a szobámba. Zavaromat Elvis Presley zenével altatom,nyogodtan kerestem tovább a verseket. Erre ismét valaki jött fel, al épcsőn oldalra néztem és egy fiatal srác nézet rám, kitágult szemek,vörös arc gyorsan köszöntem neki,hogy; Helló!.-idegesen mosolyogtam, és a monitor felé fordultam.
Ekkor elkezdet rohangálni egyikük,mert szerelték az ablakomat.Én még mindig,ültem és bámultam ki a fejemből.


Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

(Kosztolányi Dezső fordítása)



2009. szeptember 6., vasárnap

Szilva

Ma a bátyámmal ketten felkerekedtünk, és elmentünk szilvát szedni ami, nevetéssel telt el és
macska simogatással.Utána jött az ötletem,hogy mi lenne ha megdobnám a bátyámat aki
a létrával egyensúlyozott,hogy fel ne boruljon. Persze, hogy megdobtam, mennyire jó buli,hogy
az idióta fiatalok dobálják egymást...
Mikor megdobtam el fordultam,és tovább szedtem a szilvát mikor fejen dobtak valamivel.- a szilva volt a tettes és a bátyám,aki megdobott vele.-
Utána rohadt szilvákkal dobáltuk egymást,és azt vitattuk meg, hogy mi lenne ha elmennénk egy
koncertre.Persze, csak azért mennénk el, hogy a kedvenc számainkat meghallgassuk utána meg
haza megyünk.
Szilva szedés után,haza mentünk ami 25 lépésből állt,utána mesét néztünk a húgommal.
Utána, a húgom sunyi módon vállon ütött az öklével persze,hogy a combomat... Én vissza ütöttem,a vállára, persze a bátyám is beszállt és ketten-egy ellen nekem támadták és ahol, értek ütöttek... -.-" Sikítva,zsibbadva rohantam le a lépcsőn a nappaliba ahol apám volt. Elmondtam neki,hogy mi történt elintézte annyival, hogy -Akkot jó hallkan,csinálhatták mert nem hallottam
semmit!.- PASIK! És mérgesen,fájdalmakkal teli testtel elmentem hajat mosni!