Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. november 26., csütörtök

Hülye nap

Ma nem volt első órám -végre. - úgyhogy bementem ugyan azzal a vonattal, hogy a többiek ne szóljanak be, hogy mennyire szemét vagyok, hogy tovább alszok egy órával! :D
Diával, fel mentünk a B-be és kényelembe helyeztük magunkat a kanapén utána, nagy erőfeszítést kellett tennünk, hogy fel tudjunk onnan állni.
Szibi tervezet egy szoknyát, utána egy felsőrészt és hozzá ilyen ki egészítőket amiket persze, én vettem fel. Képek is készültek, de... nagyon durva képek... A ruha tele volt, apró színes virágokkal úgyhogy... nagyon vidám volt.
A vonat ismét 15 percet állt, Dia és én, annyira unatkoztunk, hogy elő vettem a gumi kesztyűmet és avval játszottunk, utána gumi ízű lett a kezünk tőle! ;S

Most pedig, fáradt vagyok és gyönyörűen világít a hold!

ui.: készítettem képeket, mikor a bátyámra vártam miközben a barát nőjével várták a vonatott. XD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése