Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. november 23., hétfő

Elfojt a smink.

Nem hittem volna, hogy hétfő reggel meg tudnak nevettetni, de tucckanak sikerült.
Egy sort, azon röhögtünk, hogy nem értettem miről van szó tegnap este az msn- en fel próbált világosítani, mire tök összekuszálódtak a szálak, mire ki derült én bonyolítottam. Miért, is ne! ;/
Azután, meg kérdeztem, hogy milyen volt az Újhold film amit már az egész világ várt. Elmesélte szerény véleményét, amit annyira jól vettem, hogy a sminkem elfojt és úgy néztem ki, mint a Kiss tagjai csak nekik formák vannak, nekem meg mokeszom volt a szememnél.
A vonat állomásnál, zsebkendő a kezembe és próbáltam eltüntetni a zavaró tényezőket.

Végre rám nézett, most tiszta boldog vagyok!! <3


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése