Tegnap este, sikeresen ki olvastam Vavyan Fable-Jégtánc c. könyvét.
Meg kell hagyni, hogy az eleje egy kicsit nehéz de utána, remek könyv. Ahogy, az író nő le írja a lánynak a viselkedését, a beszólásait, a gyermekkorát min ment keresztül, hogy kibe lesz szerelmes. Egyszerűen nagyszerű.
Azt sem kell elfelejteni, hogy ez egy lázadó csaj akitől rengeteget lehet tanulni, a hülyeségeiből,és hogy mennyire figyelmes és okos.
Igaz, hogy voltak benne olyan részek, hogy lehetett rajta sírni de én nem tudtam, az utolsó lapnak az utolsó pár beszéd adta meg a döfést.
Ajánlóm mindenkinek a figyelmébe. ^^
Vavyan Fable: Jégtánc-blues
A jég meg az ég szikrázva simul össze,
a szél se beszél: por-hóval kergetődzve
játszanak -mert szabad...
E fényes-boldog pusztaságban nincs hazug szó:
tisztaság van;senki se kényszerít, senki se tiltja,hogy válasz,
itt te vagy a kérdés és csak te lehetsz a válasz!
Égnek a jégnek kristály síkjai közt suhan a lélek...
a levegő penge-éles és szesz tömény,
itt mégse félek,mégsem érzem a vesztemet én;
röpülve,zuhanva
pörögve,suhanva
szótlanul mond hálát jégnek és égnek
a táncba-szabadult,eszelős-tiszta lélek!
Oly jó:
Erre nincs szó!
S ha vége a dalnak és fárad a láb:
a JÉGTÁNC minden kis harcos nyomát
némán begyógyítja a szűz hó.
Idézetek a könyből.:
Az ember választja a betegségeit. (...) Tudod, amikor elfog a herót, amikor az élet minden rezdülésében csupán terhes kihívást látsz, amikor jobban esik keseregve nyavalyogni, irigyen gyűlölködni, mintsem épeszű dolgot cselekedni, amikor feladod önmagadban a harmóniát, betegséget választasz. Azt hiszed, jól elbújtál a terhek elől, téged hagyjanak a francba, elvégre te beteg vagy. És ekkor az is leszel, jönnek sorban a tünetek, és te tényleg átkozottul lepusztulsz, önnönmagadat füstölöd ki a tutinak hitt, helyes kis menedékedből. Szóval, amikor az élet valami kínos helyzetet bűvöl eléd, ne bújj el előle. Nem lehet elbújni. Ne gyűlölettel kezeld, ne koholt "tünetekkel" címkézd fel a bajt. Vállald magadat! S ha a saját szemedbe nézel, meglátod, semmi sem olyan súlyos, amilyennek látszik, a problémák orvosolhatók, viszont a neurózis, a stressz, ha engedsz neki, tényleg megöl.
Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem, rengetegszer rajtakapom a gondolataimat nálad. Kívánom a közelségedet, és szeretnék minél közelebb kerülni hozzád. Az előbb néztelek, majd megérintettelek, és rémülten éreztem, mennyire vágyom rád.
Rádöbbent, milyen termékenyítő az egyedüllét, amelytől a legtöbben szorongva rettegnek, s hinni vélte: némelyik magányost azért gyötri tébolyulttá a magában-lét, mert rossz a társasága.
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
2009. június 30., kedd
2009. június 26., péntek
Tánc az esőben.
Ma délután fele, egy vihar tombolt szeretett falunkban ezért be mentem a házban.
De ott sem fogadott sok látvány, néztem ahogy a bátyám eszi a fagylaltját és közben, ki osztottam, hogy tudja magát le enni!!
Amikor eltávolítottam a csoki darabot a pólójáról, el kezdtem japán zenét hallgatni amihez ő is be kapcsolódott. Nem is törődtünk azzal, hogy kint szakad az eső és anyánk vészjósló madárként rikácsol nekünk.
Miután, a zene hallgatást be fejeztük és közben egy sort nevetünk, ki mentem az ajtón. Akkor kapcsolt, az áldott jó agyam, hogy szakad az eső. Boldog kicsi szívem egyből, ugrálni kezdet.
Le mentem a lépcsőn, ki a szakadó esőbe és táncolni kezdtem. ( nem törődve semmivel )
Igaz, olyan voltam mint egy idióta, de felszabadító volt amikor hideg cseppek rám estek, és mindenem vizes lett. Így táncolva hátra felé, arcomat az égnek emelve élveztem, hogy az esik az eső. És egyben, szabadság érzettet ad.
De ott sem fogadott sok látvány, néztem ahogy a bátyám eszi a fagylaltját és közben, ki osztottam, hogy tudja magát le enni!!
Amikor eltávolítottam a csoki darabot a pólójáról, el kezdtem japán zenét hallgatni amihez ő is be kapcsolódott. Nem is törődtünk azzal, hogy kint szakad az eső és anyánk vészjósló madárként rikácsol nekünk.
Miután, a zene hallgatást be fejeztük és közben egy sort nevetünk, ki mentem az ajtón. Akkor kapcsolt, az áldott jó agyam, hogy szakad az eső. Boldog kicsi szívem egyből, ugrálni kezdet.
Le mentem a lépcsőn, ki a szakadó esőbe és táncolni kezdtem. ( nem törődve semmivel )
Igaz, olyan voltam mint egy idióta, de felszabadító volt amikor hideg cseppek rám estek, és mindenem vizes lett. Így táncolva hátra felé, arcomat az égnek emelve élveztem, hogy az esik az eső. És egyben, szabadság érzettet ad.
2009. június 25., csütörtök
A serpenyő és a tojás.
Mi lőn déltájt bátyám is, megtalál kedvesen megpaskolja fejem és tovább áll.
Szemeimmel kérdőn nézek reá, és megköszönöm néki, hogy ily kedvesen lát.
De kedvem azon nyomban elpárolog mert, cinikusan rám mosolyog.
Gúnyosan rá kezd, és kiderül, hogy csak a hajamba kent valamit.
Dühösen felállok és a rózsaszín gumi kesztyűkért nyúlok, hogy beteljesedjen aminek be kell, tisztára mosom az edényeket.
Amíg én mosogatok, Ő gyorsan össze üt valami étket, én csak nézem és fortyogok.
Heves vitába kerülünk, Ő gyufával fenyeget én meg a nőies kesztyűmmel.
Közben ellátom tanácsokkal,hogyan süssön rántottát, az olajat egyből kifelejti én csak cseszem
mint aki tud bármit is.
Elkészül a gyors finom étek,amit egyből tányérra végez.
Én tovább mosom az edényeket, hogy oly fehérek legyenek mint a lélek.
Ismét vitázunk, és nem is figyelünk, hogy majdnem megfulladunk.
Egyszer csak feláll, gyanúsan a tűzhely felé néz és látja, hogy a
lapát hozzá olvadt a serpenyőhöz.
Gyors pánik keveredik, a kezembe nyomja, hogy szedjem le az olvadt gumi részeket.
Gyorsan le locsolom vizel, ami következtében gőz felhő tőr fel, arcomba csap
és kis híján meg fulladok vala.
Az olvadt részek eltűntek, a pánik elsuhant és meg maradt a nyugtató hangulat.
Így mind ketten el mentek, az egyik gonosz sárkánnyal harcolni, a másik pedig a könyvek közé.
Szemeimmel kérdőn nézek reá, és megköszönöm néki, hogy ily kedvesen lát.
De kedvem azon nyomban elpárolog mert, cinikusan rám mosolyog.
Gúnyosan rá kezd, és kiderül, hogy csak a hajamba kent valamit.
Dühösen felállok és a rózsaszín gumi kesztyűkért nyúlok, hogy beteljesedjen aminek be kell, tisztára mosom az edényeket.
Amíg én mosogatok, Ő gyorsan össze üt valami étket, én csak nézem és fortyogok.
Heves vitába kerülünk, Ő gyufával fenyeget én meg a nőies kesztyűmmel.
Közben ellátom tanácsokkal,hogyan süssön rántottát, az olajat egyből kifelejti én csak cseszem
mint aki tud bármit is.
Elkészül a gyors finom étek,amit egyből tányérra végez.
Én tovább mosom az edényeket, hogy oly fehérek legyenek mint a lélek.
Ismét vitázunk, és nem is figyelünk, hogy majdnem megfulladunk.
Egyszer csak feláll, gyanúsan a tűzhely felé néz és látja, hogy a
lapát hozzá olvadt a serpenyőhöz.
Gyors pánik keveredik, a kezembe nyomja, hogy szedjem le az olvadt gumi részeket.
Gyorsan le locsolom vizel, ami következtében gőz felhő tőr fel, arcomba csap
és kis híján meg fulladok vala.
Az olvadt részek eltűntek, a pánik elsuhant és meg maradt a nyugtató hangulat.
Így mind ketten el mentek, az egyik gonosz sárkánnyal harcolni, a másik pedig a könyvek közé.
Hajnal avagy, a pacsirta dala!
Már hajnali kettő óta fent vagyok, én meg az alvás.
Nagyon fáradt voltam, de nem tudtam el aludni ezért csak feküdtem az ágyamba és bámultam ki az ablakon,közben lágy szellő simogatott.
Az idő többi részét azzal töltöttem, hogy próbáltam kiszűrni a furcsa hangokat amiket hallottam.
Közben, hallottam, hogy anyám órája csörög 03:30-kor... Utána elment elkészülni, ki ment a konyhába, teltek múlt az idő és egyszer csak 04:00 lett.
És az erdőből, egy édes dallam hallatszód ott,ami végig repült az erdőn és felkeltette az erdőt. Olyan furcsa volt, de jó volt hallgatni ;) Utána pár perc múlva, szólt a kakas,csiripeltek a madarak nagyon szép volt. ^^
Nagyon fáradt voltam, de nem tudtam el aludni ezért csak feküdtem az ágyamba és bámultam ki az ablakon,közben lágy szellő simogatott.
Az idő többi részét azzal töltöttem, hogy próbáltam kiszűrni a furcsa hangokat amiket hallottam.
Közben, hallottam, hogy anyám órája csörög 03:30-kor... Utána elment elkészülni, ki ment a konyhába, teltek múlt az idő és egyszer csak 04:00 lett.
És az erdőből, egy édes dallam hallatszód ott,ami végig repült az erdőn és felkeltette az erdőt. Olyan furcsa volt, de jó volt hallgatni ;) Utána pár perc múlva, szólt a kakas,csiripeltek a madarak nagyon szép volt. ^^
2009. június 24., szerda
Mennyei eső cseppek.
Örül a lelkem amikor esik az eső. Miért is?
1:Nem süt a nap, nincs hőség,nem kapunk napszúrást.
2:Alig lehet, az embereket látni az utcán.
3:Nem kell kényszerből, ki menni a napra.
Oly felemelő érzés amikor, a hideg cseppek arcunkra esnek és mindenünk csurom vizes lesz. Amikor a cipőnk beázik és teljesen vizes lesz a zoknik, és alig várjuk, hogy haza érjünk, hogy levegyük és szárazat vegyünk fel helyette. Amikor a hajunk teljesen elázik, és a nyakunkhoz ragad és idegesít minket.
Vagy amikor, az esernyővel sétálunk az utcán és hallgatjuk, az eső cseppeknek a koppanását az esernyőn. Vagy gyerekesen, bele ugrálunk a pócsójába, hogy a víz mindent be terítsen.
Vagy amikor ki bámulunk az ablakon, és nézzük, hogyan esik az eső,ahogy a szél tépi a fákat és hallgatjuk, hogyan koppannak az eső cseppek az ablakhoz.
És nem szabad elfelejteni, az esőnek az illatát ami oly finom, és ismerős mindenkinek és persze nem szabad megfelejtkezni az ázott kutya szagról sem... ;)
1:Nem süt a nap, nincs hőség,nem kapunk napszúrást.
2:Alig lehet, az embereket látni az utcán.
3:Nem kell kényszerből, ki menni a napra.
Oly felemelő érzés amikor, a hideg cseppek arcunkra esnek és mindenünk csurom vizes lesz. Amikor a cipőnk beázik és teljesen vizes lesz a zoknik, és alig várjuk, hogy haza érjünk, hogy levegyük és szárazat vegyünk fel helyette. Amikor a hajunk teljesen elázik, és a nyakunkhoz ragad és idegesít minket.
Vagy amikor, az esernyővel sétálunk az utcán és hallgatjuk, az eső cseppeknek a koppanását az esernyőn. Vagy gyerekesen, bele ugrálunk a pócsójába, hogy a víz mindent be terítsen.
Vagy amikor ki bámulunk az ablakon, és nézzük, hogyan esik az eső,ahogy a szél tépi a fákat és hallgatjuk, hogyan koppannak az eső cseppek az ablakhoz.
És nem szabad elfelejteni, az esőnek az illatát ami oly finom, és ismerős mindenkinek és persze nem szabad megfelejtkezni az ázott kutya szagról sem... ;)
Boros pohár és, hogy megállítanám az időt!!
Hát, péntek este van és az ember mivel töltheti el az időt ??? hát persze, hogy a Blog-ba ír.
Egyébként, nem tudom, hogy miért, írok ide....fogalmam sincs....pár nap múlva amikor észbe kapok akkor majd letörlöm.
Nekem nincs is szánalmasabb dolog ha "Boros pohárból " iszom a Cola-t !!! Igen, lehet a Cola hibája.... , vagy annak a fantasztikus zenének amit hallgatok !!! Milyen furcsa dolog, ahogy az emberek a zenére reagálnak.
Eljutottam arra a szintre az "Életemben", hogy ki akarok próbálni dolgokat....... Ki akarok állni az utcára monológot mondani és dalba foglalni az érzéseimet, el akarok lopni egy plakátot, és "Forradalmi" dolgot akarok csinálni!!
Álmos vagyok.....,de nem akarok aludni.......nem akarom, hogy vége legyen a Péntek estének olyan jól elvagyok........."MEG AKAROM ÁLLÍTANI AZ IDŐT" egy "Görög Istennel"akarok találkozni! (ami nem fog össze jönni!!) De Legyünk Optimisták!!^^
Ha megállíthatnám az időt akkor sokkal több dolgot csinálhatnék és megvizsgálhatnák bizonyos dolgokat...... hmm.... nah majd....az "Álmaimban"
Azt hiszem megyek olvasni......még az is hálásabb mint más dolog az életben.....!!
Erre a kedvenc idézetem a legjobb.......
William Blake
március.6. 22:00
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)