Ma vettem magamnak, egy piros cipőt.
Igen, igen pirosat, és szépet, hozzá illő körömlakkot, aminek tipikus kurvás színe van...  - DE NEKEM AKKOR IS TETSZIK - Ó, micsoda apró örömök ez nekem...
Ahhh, néha nehéz fel kelni, mintha - mintha néha vissza mennék a múltba...

Most estére, ezt, meg a könyv, esetleg pár könny...

Tegnap sikeresen meg ismerkedtem, Jane Austen magánélete (Becoming Jane) című filmmel, amit német órán kezdtünk el nézni, és be kell vallanom, mindig is érdekelt, a hölgy, de valahogy nem éreztem magam elég érettnek, vagy esetleg tényleg nem is érdekelt...

 De most, hogy tegnap meg néztem a filmet, és szinte végig bőgtem rajta egyes részeket, úgy érzem itt az ideje, hogy az egyik híres könyvét ki olvassam. A " Büszkeség és balítélet" - et, úgy érzem most jött el az én időm.

Most érzem magányomat, hogy este nagyon is jó lesz ebbe elbújni egy kicsit, és végre valami újat, valami mást olvasni...

( Ki akasztó, fárasztó, depresszióba taszító ez az istentelen idő, tán még az emberek is akik idegesítenek, de közben hallgatom őket, sőt még foglalkozok is velük, pedig tudom,tudom, hogy nem sokáig maradok velük.)

Ma van a név napom... sokan úgy köszöntöttek fel, mintha most töltöttem volna be a harmincat! De legalább gondoltak rám ami tényleg nagy szó... mert nem szokásuk...  Nem baj, az a lényeg, hogy eszükbe jutottam...

Ma ahogy fent ültem a vonaton és vártam, hogy elinduljak egy kedves Kis Herceg ült mellettem... Mind a ketten magunba fordultunk, gondolkoztunk és élveztük a csendet.
Tudom, hogy amiket elkövettem valami akarnak jelenteni, és ma ahogy ott ültem rá jöttem, hogy mit... 
Most valamiért nem is megy, úgyhogy .... majd ha felkészültem, hogy hangosan is ki mondjam....

Kurva élet...

Van valami következménye a tetteinknek a jövőre nézve? Amit teszünk, az azonnal meg is változik a jövőben? Meddig fájhat valakinek szíve? Meddig sírhatja el a könnyeit, meddig lehet boldogtalan, meddig menekülhet az IGAZSÁG ELŐL? Azt is tudom, hogy el lettünk taszítva egymástól, és én most már egy halott ember vagyok a számára, aki volt és még most is VAN de, az már annyira nem is fontos. Mert nem vele vagyok. Meddig fogom elviselni ennek az érzésnek a maró szenvedélyét, a könnyek kegyetlen csípését a szememben? Újra értékelve ez az egészet, az évek amit együtt töltöttünk rá kellett jönnöm, hogy nem készültem fel semmire se. Nem készültem fel egy komoly kapcsolatra, és az érzéseim is mindig gyengék voltak...

Mindegy, hogy hány év fog még elmúlni nélküle, én teljes odaadással fogom őt "Szeretni", mert ő volt nekem a tökéletes. Az igazi. Minden embernek egy ilyen ember van az életében, én pedig hátat fordítottam neki, hagytam, hogy leégjenek a hidak ami hozzá vezetnek. Ha akarnám se tudnám újra építeni, azt hiszem elkéstem ezzel már régóta...
De tudom, hogy ő teljes odaadással gyűlöl engem, és fog is ahányszor csak az eszébe jutok... 

De jobb is így, legalább emlékeztet amit elkövettem, és amiért elhagytam ŐT, az én múzsámat. 

Valaki azt mondta nekem, hogy még egyszer fog rám sütni a nap... Remélem igaza lesz neki, mert most is valami süt, de engem valahogy nem érdekel, valahogy csak úgy lengek, vagyok, mert tudom, hogy addig is csak telik ez a maró, gúnyos idő... 

Az idők változnak a fájdalom meg marad, talán enyhülni fog, talán nem...

Egy év után, sikeresen és boldogan vettem meg Thomas Harris - Hannibal c. könyvét!
Most persze teljes az öröm és a boldogság nálam.... még a csomagból se bontottam ki.... *.* 
Ez az én névnapi ajándékom magamnak! <3 p="p">

1935. január 8. – 1977. augusztus 16

Utólag is Boldog Újévet! ( már akinek fergetegesen kezdődött a 2013 -as év, akinek meg nem annak majd a 2014 -es jobb lesz kurva életbe, hogy nem leszünk optimisták: BUÉK )

Boldog 78 -ik Születésnapot Elvis Presley!!!!