Azt hiszem.... hogy fáj a fenekem.
Na eltekintve azt, hogy mindenki a fenyőfa mögé járt - ahol én nem jártam - egészen jó volt. De ilyet.
Mi volt a fenyőfa mögött? - éppen fél álomba gondoltam erre - Mi lett volna? Még több pia, amiből nekem nem adtak.
Egyébként, eszméletlennek tartom, hogy a szülinapos elment aludni, a házigazda is eltűnt, annak az öccse is eltűnt, én pedig ott maradtam egy sráccal aki kölcsönösen melegítettük egymás lábát.
Azt hiszem J. eltört egy széket -
a szék gyilkos - de az ajtót legalább nem nyírták ki.
Homályos emlékek vannak meg az estéből, de arra erősen emlékszem, hogy elmentem biciklizni Edee -vel, és nem mentünk egymásnak, és nem ütköztem egy alvó állapotú autónak.
De a hajnalra is emlékszem... A mezőn, full vizesen, sárosan, egy magaslesből, nézzük a napfelkeltét, miközben kékre fagy a lábujjunk, és láthattunk
Bambit és
Nyuszikát és már csak Alice hiányzott volna.... basszus, a fáradtság nagy úr- meg persze a megfagyás -
Szerintem gyönyörű szép.
Koszos, sáros, vizes... egyetlen cipőm volt.
Utólag is köszönöm a meghívást a bulira. :) - de tényleg mi volt a fenyőfa mögött???? -