Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2010. január 18., hétfő

Normális nap!

Meglepő, hogy mennyire jól vagyok, nem érzek semmilyen gyomor szorongató érzést... ennek örülök, de valahol hiányzik. Örömömre megint eset a hó, úgyhogy tényleg vér angyalkát fogunk csinálni Ukyo -val amit elterveztünk már úgy... 1 éve, itt az ideje, hogy végre meg is tegyük! :D
Ezen a héten van még egy utolsó vizsgám, amit nem nagyon várok... nem is szeretnék rajta részt venni, pedig kötelező ( nah, ne mond ) de legalább, annyi öröm, hogy láthatom a zongora tanárt...
Örömmel tudathatom, hogy a napi kedvesség, beszólás is meg volt most a kettő közül melyik?

Párbeszéd:
-Azt hiszem, hogy most megyek.
–Menj csak nyugodtan.
–Kösz, hogy meg engeded.

Hm, még mindig gondolkozok, hogy most beszólás vagy kedvesség, vagy egy kis törődés amit én nem veszek észre? Remélem az illető meg mondja nekem.
Elkezdtem hallgatni, egy új zenét ami nagyon bejön, azt hiszem... zene csere lesz :D

Anditól kaptam egy csomó animét, és filmeket... köztük Miyavit is... alig várom, hogy meg nézem :D Imádunk Miyavi!

( ismét nem tudom, miért ezt rakom be... valami elvont dolog... azt hiszem )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése