Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. december 18., péntek

Míly vicces.

Azt hittem, hogy nem lehet szar a december de tévedtem...
Büszke vagyok Egire nagyon, és örülök, hogy fogadalmat tettünk <3>
Sejtettem, hogy lefogok bukni, hogy puskázok de nem nagyon törődtem vele... a tanár úgy se jön hátra, jah úgy sem... aha persze. Már csak utolsó mondatt volt, mikor hátra sétált és elvette a puskámat. Arcán egy gonosz, cinikus mosollyal... akkor tudta, mikor még elsem kezdődött az óra.
Csalódottan mondathatom, hogy meg buktam... vár a szigorított vizsga.
Éljen a Gép tan. Éljen a magázódás. Éljen a halk beszéd. Éljen a kivételezés. Seggfej.
Ma még vár rám, egy kis séta... utána pedig, a mámoros varázsba leszek egész este!

Szombat: Iskola! Ehh, micsoda öröm lesz két órára bemenni, utána még végig mosolyogni az egész napot! ;/



( Pink gumi billentyűzetett szeretnék )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése