MA?
Igen éppen ma, kell menni iskolába...
És milyen hét ez?
Az a hét amikor két hétig vizsgázik a gyöngyszem diák...
Sírni tudnék ahogy ma reggel is felkeltem... nem is tudtam egész éjjel aludni, szörnyű volt... áh, "szép álmokat" a francokat...
Hát, akkor vissza a két lábon járó pokolba.
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése