Istenem, vége van az első hétnek, VÉGE!!! ( persze arról ne beszéljünk, hogy jövő héten meg szóbeli lesz, és ott igazán sírni fogok )
Olyan fáradt vagyok, és agyhalott, hogy megint nincs erőm semmire se... Megint csak úgy tengődök, mint régebben...
Ma jól fogom érezni magam, és megpróbálok, nagyon kedves, mosolygós lenni az emberekhez. - mert én ilyen vagyok - Azután, holnap jön az agyvérzés, és a mi egymás... és csak a délután lesz az enyém....
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése