Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. november 19., szombat

ez!

egy kis bor, cigaretta és egyből úgy látom a helyzetemet, hogy nem jövök ki senkivel se....
Szar, szánalmas helyzet, de mindig csak részegen jön elő....

1 megjegyzés: