Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. augusztus 19., péntek

Meg volt.

Megtettem.

Hogy érzem magam?

Fáradtan. És éhesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése