"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
2013. november 4., hétfő
Ez a mai nap ki készített... sose voltam én ilyen gyáva ha kellett, meg mondtam én akárkinek de most... kislány módjára elrohantam....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése