Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2012. június 3., vasárnap

Kibaszott naplemente, az alkony, a hold fény...

Köszke, köszke.

Mert te szellemet láttál, én meg csak a Holddal voltam elfoglalva.

SERAPHINE
ESTI ERDŐBEN BOLYONGOK

"Esti erdőben bolyongok,
álomittas fák alatt,
s mintha csak velem bolyongnál
egyre, gyöngéd árnyalak.

Ugye itt van bájos arcod?
Itt lebeg fehér ruhád?
Vagy csak a hold fény hatolna
a fenyő homályon át?

Földre pergő könnyeimnek
halk neszét hallom talán?
Vagy valóban sírva kísérsz
utamon, te drága lány?"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése