Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. március 11., péntek

Akiket szeretek.


Vannak olyan emberek, akiket 1 éve ismerek, vagy 7 hónapja, de van olyan akit már több hónapja de nem olyan a kapcsolatom vele, de szeretek velük lenni. El feledtetik velem azt, ami körül vesz, és jókedvre derítenek. :)
Ezért hálás vagyok nekik.
Nagyon.
Józanul komolyak, lehet velük beszélni.
Részegen pedig, még jobban lehet velük beszélni, és megértőek. ( de néha csak magukkal foglalkoznak, de ez érthető, ők is emberek, olyanok, mint én. )
Ők az első emberek akiket már akkor szimpatikusnak találtam, már az első pillantástól.
Barátilag kedvelem, szeretem őket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése