Ma van a név napom... sokan úgy köszöntöttek fel, mintha most töltöttem volna be a harmincat! De legalább gondoltak rám ami tényleg nagy szó... mert nem szokásuk... Nem baj, az a lényeg, hogy eszükbe jutottam...
Ma ahogy fent ültem a vonaton és vártam, hogy elinduljak egy kedves Kis Herceg ült mellettem... Mind a ketten magunba fordultunk, gondolkoztunk és élveztük a csendet.
Tudom, hogy amiket elkövettem valami akarnak jelenteni, és ma ahogy ott ültem rá jöttem, hogy mit...
Most valamiért nem is megy, úgyhogy .... majd ha felkészültem, hogy hangosan is ki mondjam....
Kurva élet...
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése