Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. október 10., hétfő

szán.

Nem írtam semmit, tudom jól. Rosszul is érzem magam, de egyszerűen nincs erőm meg írni, mert az iskola teljesen lehúz. Ezek után meg főképp nicns erőm. Ködbe vész.

A mai hétfőn remek volt, Lezső megint szemét volt. Én vagyok a hibás, hogy nem tanulok, és nem terjed a hang. De ami nem sikerül, " TANULNI" kell, nincs menekvés ezt kell meg tenni.
Lehet van benne valami... robotok módján tanulni kell. Puszi neked, biztos van időd.

Annyit mondok, hogy meggybor. Mert megérdemlem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése