Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. július 16., szombat

Nem sokára

Nem sokára letelik ez a nap is, és véget ér a napom.... gyönyörűen nem emlékszek semmire, hogy mivel töltöttem ezt a mai napot. De nem is érdekel. Ez az én napom volt, és nagyszerűen kitörölhetem a fejemből ez az egész felesleges katasztrófát.
Azt modnja, hogy engem nem tesz semmi boldoggá... ami igaz, csak szeretnék nem emlékezni rá...

Majd meg lepem magam valamivel....

Boldog szülinapot " te szomorú lány"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése