Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2011. július 14., csütörtök

agyamba ívódtál.


Ez szép...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése