Egy év után, ugyan úgy elgondolkozok, hogy az nap jó döntést, hoztam vagy sem. Ha maradtam volna vele, miben változott volna az életem. Ez a tengődés. Ez a céltalan járkálás, unalom... meg őrit. Akkor se volt jó semmi, és most se jó.
Három év valakivel. Minden fontos eseményen ott volt az életemben. Szerettem. Szeretem. Ő volt és lesz is az egyetlen a szívemben. Bárcsak láthatná, hogy mivé alakultam, milyen lettem, bárcsak egyszer újra láthatnám....
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése