"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
2010. december 1., szerda
Szakad a HÓ!
Reggel, irdatlan módon szakadt a hó, szerencse, hogy nem kellett suliba mennem :D de majd holnap...
Egész nap ezt a zenét hallgattam, vissza sírom a nyarat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése