No hát, igen -igen meg lett rendelve a " Fekete ruhás nő" könyvben!
Persze naiv voltam, bolond, tudatlan, túlságosan mámoros, hogy felmérjem, a következményeket. A könyv rohadt nagy csalódás volt, és nagyon is látszik - érződik rajta, hogy nő írta. Majdnem a vége felé tudjuk meg az igazságot, és csak mikor majdnem elolvastuk a könyvet akkor kezdődik a "rémes" részek. Nagyon light- os könyv. Azt hiszem az írónő sokkal jobban el volt foglalva a tárgyak, táj, érzések, optimizmus írásával mint azzal, hogyan pörgesse fel még jobban a könyvet.
Valami olyat vártam, hogy majd beszélgetni fog a szelemmel, vagy esetleg tudtára adja a dolgokat.... de nem így lett....
Mondjuk a vége az ami nagyon szív szaggató.
Most már csak a filmbe bízok, és adj Isten, hogy jó legyen.
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése