"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
2012. február 14., kedd
Igen -igen gyönyörűen látszódik, hogy ez egy unalmas óra, arról nem beszélve, hogy egy helyettesítő tanár jött be, és persze nem csináltunk semmit se - mily meglepő - De még a tanár is bealudt, ültébe....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése