Megtört, behalt beszélgetés.
"- Mindenki hazudik, erkölcs, gerinc nélkül, szív, tüdő nélkül, érzelmek ,szavak nélkül.... odáig jutottam, hogy nem tudok senkibe se megbízni.
- Nem kell leírni az embereket.... de a rossz tapasztalat az rossz tapasztalat.."
De tényleg így van, ilyen módon senki se bántott meg... Lehetséges a harag beszél belőlem és a fájdalom de ezt nem érdemeltem meg... ezt tényleg nem...
"Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, - lehet, elmegyek, de itt leszek, - a lábnyomomban jársz ... Amíg érez a kezed, - amíg néha még rám vársz, - egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz ... /Kipling/"
Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése