Köd

Köd
Megyek a hídon ahogy csak bírom de elnyel a táj hol senki se vár A lelkem is szürke látszik a füstje táplálom én is a misztikumot.

2009. november 19., csütörtök

Egyre rosszabb, és csak rosszabb lesz..

Egyre jobban, kezdem azt hinni, hogy hülyeség iskolába járnom. Nem tanulok semmit,- a hülyeségen, és a kávézáson kívül.- unalmasak az órák. Talán, a matek óra nem az, az még mókás is! ;D
A tegnap oltás véget, a vállam rohadtul fáj. Alig bírtam, a jobb oldalamon aludni, mert annyira fáj, arról nem is beszélve, hogy nem tudom fel emelni a kezemet. Senki se tudja, aki meg kapta. Évával ma reggel, még lökdöstük egymást beszélgetés közben.
Végig szenvedtem a mai napot, és végig fogom szenvedni az egész hónapot...

Ma boldogan mentem el, az utolsó két órámról azzal a panasszal, hogy; rosszul vagyok, fáj a fejem, a karom, a hátam. Persze, az Oföm nem hitte el, de mégis elengedett... úgyhogy, még meg is kell keresnem az ellenőrzőmet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése